Váray 141. kötet 50. vers , mely a szerző nevének feltüntetésének szabadon felhasználható ,más vonatkozásban a szerzői jogok védik.

COVID – 19

                                                        

Bíborcsendben hajnal lebben

Fény csillan harmatcseppben

Harmónia békesség a táj

Háborítatlan az álmodás

 

Valahol mégis ordas szunnyad

Millió parány áradásra vár

Újra s újra sátánként feltámad

Mutatni a bűn sosem hamvad

 

Óceán öröm könnyekben

Kavargó hurrikán lappang

A pokol kapuja még pang

Boldogság susog oly csendben

 

Vírus lapul vörös rózsaként

Orvul sokszorozódik óránként

Egy - egy áldozatot keres

Sebesen növelni léte esélyét

 

Szirmai véres tapadókorongok

Tüdőszövet tápláló forrásán

Megleli termékeny udvarát

S azok lesznek ziláló kolompok

 

Más térben más időben

Felvillan egy – egy lázas sikoly

S egymás közelségében

Lassan eltávolodik a bizalom

 

Egy új vírust diagnosztizálnak

Vuan városa lesz a hírnév

Ám az éjben még romantikáznak

Még nem enyhül a kötelék

 

Még ködlött az egymásra lihegés

Boldogan surrant a kézfogás

Senki nem tudta még két hét után

Kiben ébred a vírus szenvedés

 

 

S hol felbukkant a szörnyeteg

Ott gócponttá lett az egyén

Otthona átalakult s lett karantén

Ó rossz ómenek most vesszetek

 

Emberek közé nagyfalat emelt

A halált hozó kegyetlen parány

Ki most otthonában zárt lett

Az számítógéppel ölei a világot

 

Belopta magát a félelem s aggódás

Tán pázsitból lesz betegágy

Karanténba zárva magas láz

Tüdőt fojtogató légszomj zilálás

 

Vuhaban volt egy pont

Ott szökőkútként robbant szét

A gyilkot hordozó vírus

A világban szétszórta a szél

 

Szájon át tüdőbe vette útját

S ott légszomjjá alakult át

Megtapadva a tüdő felületén

Egyre rombolta a betegét

 

Úgy tűnt halálkaranténná válik

A Földgömb minden zuga

Elbánik minden emberrel

Mint viruló bugára hulló szörnyeteg

 

Keresik vitatják s beszélik

A születésének feltünésének rejtélyét

A borzalom kinyitja a fecsegést

S rágalom száll a Földön végig

 

Felmerül a gondolat tán mesterséges

Tán éppen most érett be egy mutáció

Kezdetét vette egy véges rossz irány

Lehet ez egy multiérdek spekuláció

 

 

 

 

A zsugorodó világra könnyebben hull

Hurkot vetve minden kór és nyavalya  

Meglepetésszerűségében gyorsan virul

S feltárul előttünk egy újabb csapda

 

A szabadság nem a nagyság adománya

Egy parány is a törvény lapjai közé

Szoríthatja azt emberiség létét

Ezért kellene a létért nagyobb megértés

 

Mehet a nép álarcokkal tüntetni

Vírus nélküli otthonokért harcolni

Ám a mikrovilág parány süket s néma

Nem hajlandó semmilyen tárgyalásra

 

A vírusoknál egyenlőség van

Nincs vezér és szolga egyformán küzd

Gazdatestbe ágyazódva – szaporodva

Övé a Föld mindenkori örök hajnala

 

Nem tanulta még meg az ember

Fáklyát a sötétség előtt kell csinálni

Mely nem rombol hanem megmutatja

Az utunk tiszta hittel teli fényét

 

A létérintés elveszíti erejét

A magánkarantén átveszi a helyét

Szakad – rojtosodik a szeretet remény

Az nem veszhet el ami még a szívben él

 

A láthatatlan fekete parány halál

Lázban mutogatja a szaporodó magányát

Míg az ember társtalan a vírus

Özönvízzé duzzasztja a szaporodást

 

Cunamiként szóródik városokra falvakra

S közben megjelenik a becsületkassza

De mellette az üzérek karommaró flottája

És egymással tárgyal az áruló nyerészkedés

 

 

 

 

A történelemben egy – egy ilyen eseménye

Jégkorszakot zúdít az emberiségre

Most íme itt van a forró COVID – 19

Szerencsére rövid jeges világa

 

Úgy tűnik a bölcsesség nem szeret egymásért

A létért küzdelemben sok a fegyver

Egymás s nem a legnagyobb ellenség ellen

Kovácsolódik a vas s vírus a lombikban

 

Van ki vírussal hajthaja örök álomra a fejét

Elhagyva azt akiért tegnap még álmodott

Reménye lélegeztetőgépen sípolt

S az infúziós cső volt az utolsó szalmaszál

 

S örül a hívő mert nem csalódottan

Surranó fehérköpenyes angyalok között

Hagyhatta el a lélek betegágy rácsos ablakát

Egy legördülő könnycseppel a párnáján

 

A rokonsággal álmodott temetés

Féltucatnyi közvetlen családtag

De legalább végtisztességgel szállhat

Örök nyugalomba az anyaföldbe

 

Én sem tudtam elmenni kicsit bánom

De gondolataimat gondolatpennával

Hófehér gondolatpapírra vettem

S álmom legén hozzá utaztattam

 

Ki tudja hány biobomba lappang a mélyben

Titkos katonai laboratóriumokban

Vagy csupán egy mutációra várva

Valahol – bárhol völgyekben hegyeken

 

Ám a félelem tövise mindig feloldódott

Eltűnt a forgatagos emberi zűrzavarban

Új feszültséget generál a kapzsiság

Bármikor életre kelhet egy új mutáns

 

 

 

Az időbomba nem a tisztesség hit s becsölet

Az időbomba a széfek aranyvírusai

A sötétben csillogó parány fenevadak

A vírusok vírusának vírusai

 

A békesség és harmónia elől ellopott

Egyeseknek a semmiért tartalék vagyon

Aranykalapáccsal nem lehet agyonütni

Megsemmisíteni a COVIDOKAT

 

Az aranyat humánus kutatásokba fektetve

Hamarébb legyőzhető lenne a lappangó

Fenevadak idő ellőtti ártalmatlanítása

Az ember gazdaszervként való felhasználása

 

Nem a vírus TNT vagy atombomba robban

Hanem a kapzsiság aranyfegyvere

A hatalom és pénz gyűjtőeszköze

Mert nincs a bölcsességnek prioritása

 

Mennyit ér az ember karanténban

És mennyit az aranyrudak karanténja

Íme, sem embernek sem aranynak

Nincs helye cellába haszontalan zárva

 

A természet és ember összehangját

Kell megteremteni a megismerés útján

Tiszta lehetőséget biztosítva

Kivétel nélkül minden ember számára

 

Az elszigetelt sírásból is könnyen lehet

Nemzeti összsiralom ha a nemzet

Aranyát s szellemiértékeit elfecsérli

Saját hatalmasát ezzel megmenteni

 

A vírustengerben kődarabként elsüllyedhet

De akár parafadugóként fel is emelkedhet

Az emberiség maga dönti sorsát

Nem kell az önmegváltáshoz Isteni Beavatkozás

 

 

 

 

Az ember már feltárta a vírus létét

Mégsem találta meg benne a maga bűnét

Inkább elsüllyed benne – védekezése drága

Maradjon az emberiség hitetlen árva

 

A háborúk viharából nem volt még ébredés

Úgy tűnik nem tanit a fájdalmas múlt

Az embernek kellenek gyilkos irgalmak

Jobban szeret a saját vakságában élni

 

A végén úgysem számít a veszteség

Megnyugszik a nosztalgiára éhes nép

Lecsillapodik a vágy kiválogatni

A becsületességet a becstelenségből

 

Szerencsére nem a túlélés mesterei

A változásokra túl kényes vírusok

Bár ruháik lehet a mutációk ezrei

Ám a fényben az emberiség ragyogjon

 

Immár lassan kifelé halad a járvány

Hamarosan gerebenezhető lesz

A magányokban össze gubancolódott fény

S mindenki újra kötheti a saját szövetét

 

Figyelmeztető felirattal zárt az ajtó

A magány száraz virágzása már borzasztó

A reményt hozó kopogás apró öröm

S lehet kincsnél nagyobb boldogság

 

Tavasz van virágzás a remény ragyogása

A vírus nem veheti el a munka gyümölcsét

Számtalan aratás és szüret vár még rád

Nappal is éjjel is ezt álmodd tovább

 

A száraz köhögéssel nevető vírusdal

Kegyetlenül harcol a sorsunkkal

Ám hinni kell magunkban s abban

Hogy az egymásért remény még él

 

 

 

 

Lám a szeparációban kiderül sorsunk

Léte – útja a meglelt boldogság ölelés

Melyet ha érzünk csak elfogadjuk

Ám látszik ha hiányzik tombolunk

 

Az emberiség fájdalmasan nehezen

A háborúk és kórok hátán jár

Pedig mindkettőtől megszabadulni a vágy

Végre meglelni az emberért harmóniát

 

Most nem dönthetsz a sorsodról

Mert utad mentén szétszóródhat a halál

Ím bizonyíték közösségi létünkre

Bár tükröződne a segítőszándék becsülete

 

Kormányok döntenek a sorsról

De tudnunk kell ők sem mindenhatók

Ilyenkor derül ki a népszeretetet

A népért való kormányzás elsőbbsége

 

Az átadás lehetőségét csökkenteni kell

A találkozások számának ritkításával

De közben élni is kell ellátással

A lét benyújtja mindig az igényét

 

Mintha most kék – maszk – égen

Fehér – maszk – bárányfelhők úsznának

Tereken utakon buszon és vonaton

Csillog a ne közelíts meg jelző

 

Hulljon ki a védősávból a csellengő

Parkok padok kocsmák és templomok

Némám hallgatják a permetezőgép

Sercegő pusztító remény dallamát

 

Az ember tankkal megy az embernek

Kielégíteni hóditó vágyát

A CIVID a szerencsére bízta magát

Parány de tanknál hatalmasabb robbanás

 

 

 

 

Nagy kérdés hol született a vírus

Ki volt az első hordozó

Akitől elindulhatott a vírusláncreakció

Mely el is takarta kinél volt az első

 

Hiány lesz az igény megindul a keresés

És élesztő híján elmarad a kenyérsütés

Mindenki fertőtlenítőszert venne

És egyenesen égbe szökkennek az árak

 

Szappanra klórra különösen érzékeny

Fogy a hípó a glicerines alkohol

Megkezdődik az otthon maszkvarrás

S az INTERNETEN terjed a tanácsadás

 

Válságstáb közli a napi adatokat

Mintha vízállás jelentés lenne

Fertőzöttek száma gyógyultak száma

Kórházban fekvők száma s a tesztek száma

 

Csodamód várják a görbe csúcsát

Majd a javulást sugalmazó hanyatlást

Megjelenik az összehasonlítás

Mert kitárult igen ez már világjárvány

 

Nem vártan megtörténik  a PC -re

Paradigmaváltás távoktatás

Feleltetés orvosi ellátás s otthoni

Munkára helyeződik a foglalkoztatás

 

A vírus mindent kiszorít a médiából

A képernyőre vonul mint sztár

S megindul a küzdelem a győzelemért

S a gyógyultak száma sejteti a hanyatlását

 

Nyugdíjasok kijárása kilenc óra

És dél közé szorult maszkos totyogás

Lett a legérzékenyebbek intervalluma

Ám zajlik a bevásárlás s ügyintézés

 

 

 

 

Kis köhögés szellő ám szellőből vihar

S ugyanígy nagy cunamiköhögés

Jelek vannak jelek jönnek oda figyelés kell

Jobb ha az első jelnél már van orvosi segítség

 

Hamar kialakul a Pandémia porondja

Ez a színpad lesz a vírusok tánca

Ám nem mosollyal nézi a közönség

Az arcokon egyre inkább a félelem ül

 

Internet vezetéken optikai kábelen

Szállít információt és vírust

A globalizáció embereket szállít

S sokféle vírus baktérium parazita veszélyt

 

Mert a Földet nem csak az ember akarja uralni

Az a parányoknak is élettér küzdenek is érte

Itt a természetnek és az emberi értelemnek

Kell az optimális egyensúlyt megtalálni

 

Az élettér keresés mindenkire katasztrófa

Csak az ember nem tűri a veszteséget

Bár háborúkkal s háborús felkészüléssel

Talán ő a legveszedelmesebb

 

Ez nem a túlélésért evolúció

Ez az emberi értelem bölcsessége lenne

A nemtudás és a tudás tornyai is ledőltek

A bábeli és kettős felhőkarcoló

 

A COVID – 19 akaratlanul is feltárja

Érdemes – e a filléreket vírusre váltani

Vagy tán fordítva kéne cselekedni

Nem fegyverrel félelmet diktálni

 

Az emberiség tudására építve

Lehetetlenné tenné a vírusködök létrejöttét

Mert mindennek feltétele van

Ennek paramétereit kellene feltárni

 

 

 

 

A forróláz – sárkánylehelet

COVID - jég fagyos tapintat

Felvillanó örök sötét hideg

Fagyos burkolatú vacogó tél

 

Egyre tejednek a hírek

Naponta tízezrek kerülnek

A sötét birodalom rögtönzött

Földmarókkal készített temetőibe

 

Ez a tavasz ébredés sokaknak szenvedés

Fájdalom - COVID - szigetek dúsulnak

Szürke reményfelhők elszállnak

Éltető balzsamra más sohasem találnak

 

Szkafanderes szörnyű jövő vizionálódik

Karanténruhák közlekednek a jövőben

Formálódik egy új rend az önmagába

Bezárult kapzsi kilopott világ

 

Csen – csen lett a maszk cseni ki tudja

A hiány mindig nagy úr volt

Ilyenkor mindig az életösztön diktált

S a porcelán helyett elég lett a fatál

 

A globalizáció nyitott kapuk sora

Parány góliát könnyen átjárja

Mikor rozsdásan nyikorogva zárulnak

Már átsurrant rajta minden nyavalya

 

A kapukat már régen

Megfigyelőpontokká kellett volna tenni

A sok pénzfedezetet nem elkótyavetyélni

Aztán csodálkozni s megmentőkét fellépni

 

A virágok kinyílnak csak a tervezett

Sokszínű rendezvények maradnak zárva

Olimpiák – viadalok várnak

Talán egy év múlva kinyílhatnak

 

 

 

 

Futnak az álmok a vágyak a tavaszban

Benépesítik az üres tereket

Ám a pandémia végéig kell a józanság

Dobjuk félre most a profit hasznát

 

Kitágul az INTERNETES lehetőség

Ám ezzel csökken a valós együttélés

Az emberi közelség mint szerető erő

Nem oldódhat fel a bitek tengerében

 

Rá kell ébrednünk a társadalomban

A NETPITEK nem válthatják ki COVIDOT

Mert lenyelve mindegyik kórkép lehet

Mely egy elembertelenedő világba vezet

 

Úgy kellene élnünk abban a tudatban

Hogy az ABC értelmezését nem az emberiség

Kiirtására hanem felemelésére az igaz

Emberi értelem kialakítására kell használni

 

A szorongás testet egyre jobban szorítva

De gondolatban mégis könnyed terjed

Mindenki szájában érzi már

A krákogtató fullasztó vírus szemeket

 

Könnyen elfelejtetté válhat az ember

Magány a magánnyal már nem vív

A képzelgés cunamiként szökken

S lázasnak érzi magát s már csalódott passzív

 

Ha a testből elszáll a remény

A lélekben még tovább él

S nem csoda következik be

Csak feltárul az ember lehetősége

 

Először álarc nélkül távolodtunk el

Majd maszkkal már csak bólintottunk

Aztán ismét közelebb kerültek az emberek

Te vagy az alig ismertelek meg

 

 

 

 

Szempillantás mosoly lám még így is felismert

A kedvességszeretet tán még nem hiány

Viccesen egymásba lábrúgás könyök és

Ökölérintés lám az ember valamit mindig kitalál

 

Néha előfordul találóskérdés is

Na mit gondolsz ki vagyok

És újra elbukkannak a mosolyok

Tudtam csak nem voltam biztos benne

 

Kezeden a kesztyűfal áthatolhatatlan

Élelmiszert most tapogatni fölösleges

Úgysem érzed a valós felületét

Helló és a kesztyűk eltávolodnak

 

Rendeletek módosítások születnek

Még szerencse a józan ész és

Nem a háborús konfliktus okozza hol a

Politikai érdekben a hatalom a nyereség

 

Mert ki akar koronavíruspárna halált hol

Elhalt szöveteken az oxigén bénultan vár

Az óramutató sebessége exponenciálisan

Drasztikusan fojtogatón csökken

 

Csörög a telefon tessék hála Istennek

Hallom a hangodat akkor baj már nem lehet

És a félve felvett kagyló

Mosolyogva tér vissza a helyére

 

Ne engedjük a vírust sóként feloldódni

Az emberiség szép nagy humán tavában

Mindent tegyünk meg hogy a COVID – 19

Homokként szálljon át s ülepedjen le

 

Imádkozzunk az emberiség sikeréért

Nem veszhet el a hit a remény útján

Nem törheti meg sem pandémia sem háború

Mert az emberiség Isteni Cél

 

 

 

 

A fejlődés útján minden jó mellett

Megjelenik az ellenpólus

Megtanítani a küzdés öröklétét

Csak jóléptre kinyitott kéz

 

Van biológiai vírus nem él mindent túl

Van számítógépvírus s ellene vírusirtó

Van vírusgondolat ellenszer még nincs

Arra kéne végre feltalálni a bölcsek kövét

 

Kipróbálhatják a vegyületek százait ezreit

Lesz tán köztük egy tán kettő

Ami vírusra hat emberre nem melytől

Végre megtisztul a COVID esztendő

 

Közben ne feledd mosatlan pénzzel

Bankkártyával vírussal fizetünk

A lopakodó leskelődő halálnak

Ha óvatlan vagy meg is találnak

 

Igen mindenkiben lehet félelem

Bárkinek a maszkja koporsófedéllé válhat

Remények vágyak könnyen elszállnak

De ne add át magad a szürke homálynak

 

A nehézségek gubancában egyre jobban

Kiderül az elhagyatottság és szegénység

Nyugdíjasok még nyüzsögnek a boltokban

Aztán egyre ritkul az öregség

 

Igen az elzártság egyre jobban

Megbolygatja a lelki nyugalmat is

Engedd most magadhoz Isten érintését

Érezd nem vagy egyedül átölel a remény

 

Régebben sütöttünk most újra elfogott a vágy

S hogy megszűnt az élesztőhiány

Máris érzem a kenyér megváltó illatát

Feleségemnek jó sikerült a dagasztás

 

 

 

 

Az emberiség léte a bölcs harmónia

Benne a pandémia csak időszakos

Disszonancia de ez a hangrezonancia

Nem lehet az angyalok szózata

 

Amíg az emberi szíven rózsa virágzik

A vírus csak hervadásra nyílik

Az embernek élni kell fent kell maradni

Ez a Teremtő elsődleges szent szava

 

Az emberiség úgysem élhet víruskupola alatt

Az emberiségnek szeretetfény kell

Nem megszűrt vírusszürkült gyenge fény

Mely alatt soha nem lesz igazi zöld levél

 

Ha a vírus megtalálta hozzánk az utat

Nekünk éppen úgy meg kell találni visszafelé

A világban külön semmi sem elpusztíthatatlan

De a védelem kerítésével elválasztható

 

A csendes napfény a nyugalom gyertyafény

Megmutatja létünkben a szeretet erejét

Időnként sikoly lesz a napfény

Nyughatatlanság a gyertyafény

 

De az emberiség csak akkor folytathatja

A számára kijelölt szent útját

Ha igéje az Isteni hatalom

És nem az Istent helyettestő antikrisztusok

 

A hatalomhullámok egymást kioltják

De milliókat temetnek maguk alá

S ha kóroknak is utat enged az emberiség

Az kérdőjellé teszi a mindenkori létét

 

A vírust saját antivírusával kell legyőzni

De ehhez a gondolatvírusokat

És az aranytömbvírusokat

Kell mindenkorra ártalmatlanítani…

 

2020.05.06. 19:48:42

 

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: COVID - 19 poems
Irodalom - Költészet - Tudomány - Találmány- Alkotás - Kutatás - Fejlesztés - © 2008 - 2024 - aranyvakum.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat